K Ö N Y V B E M U T A T Ó
S Z U C H E R E R V I N
T O R O N Y B A Z Á R T A N Y A N Y E L V Ü N K
Hungarikum Napok-Habitus Könyvesbolt
- július 3.
Nagy érdeklődéssel olvastam ezt a könyvet, amely Sütő András „Anyám könnyű álmot ígér”című művére , és Gazda József moldovai és erdélyi riportjaira emlékeztet.A cím két irodalmi élményemet idézte fel, az egyik a Kőműves Kelemmenné magyar népballada, a másik Áprily Lajosnak a „Magasra száll az ember dallama” című verse ( a mondák ” tóba hullt harangja” )
A szórványok szórványairól szól ez a könyv, amelyet nem lehet meghatódottság nélkül olvasni. Reményik Sándor figyelmeztetett, hogy ne hagyjuk a Templomot és az Iskolát! Itt olyan szórványvidékekről van szó, ahol már rég nincsen magyar iskola , ahol a magyarok már nem beszélik anyanyelvüket, s a lelkész nem magyarul olvassa az igét, hanem románul. A történelem folyamán előfordult, hogy egy népcsoport beleolvadt egy nagyobb nemzeti közösségbe, pl. a kúnok a magyar nemzetbe . Ez a folyamat sok évszázad alatt bontakozott ki. De ami velünk történik az első világháború óta,az nagyon gyors , néhány évtizedes folyamat.
A szerző ezekben a riportokban nem csak a magyarok jövőjét félti, hanem együttérzéssel ír a románok és a többi nemzrtiségek jelenkori helyzetéről is. Ha csak ez a könyv maradna fenn, száz év múlva ebből is meg lehetne tudni, hogy melyek a lényeges problémái a mai, sok nemzetiségű Romániának.
Szucher Ervin nem csak Erdélyről ír, hanem Konstanca vidékéről, Olténiáról Moldováról, és az ott élő magyarok és románok mai sorsáról. Megtudjuk azt is, hogy mit lehet tennünk akkor, ha lebozgoroznak ?
Megismerünk olyan lelkészeket, tanárokat , tanítókat és óvónőket, akik fáradságot nem kímélve, minden fizetés nélkül tanítják a magyar nyelvet, a népdalainkat és a néptáncainkat. ( Gudor Botond –általuk ismert gyulafehérvári reformátusw lelkész )
A könyvben több szebeni vonatkozású írást is olvashatunk . Például arról, hogy milyennek ismerte meg Szombatfalvi Török Ferenc Klaus Iohannist, amikor a városunk polgármestere volt. Amit megígért a polgármester, azt maradéktalanul teljesítette.A szerző arról is ír, hogy Mitrica Mária nagyszebeni tanítónő néhány évig Bürkösön tanította a magyar gyermekeket az ottani elemi iskolában.
Kalmár Zoltán, a nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke a Magyar Hár visszaszerzéséről mondott a riporternek érdekes dolgokat.
Serfőző Levente, a „ Híd „ Kulturális Iroda igazgatója az Ars Hungarika fesztiválokkal kapcsolatban elmondta, hogy városunkban már megvalósult a maroknyi magyarság kulturális autonómiája, illetve önrendelkezése. A Megyei Tanács ,a Városi Tanács és a Polgármesteri Hivatal rendszeresen támogatja a magyar kulturális rendezvényeket .Ezeken sok román is részt vesz, ilyenek például a Gulyásfőző versenyek a Falumúzeumban , amelyet az idén a hetedik alkalommal sikeresen szerveztek meg , és a Thalia Koncertteremben tartott előadások.
Gyakran esik szó az épített örökségről, néhány kastély, műemlék megmentéséről, de főleg a pusztulásról . Ilyen például Herkules fürdő. ( Ferenc József császár,1854-ben ott nyaralt Erzsébet királynővel ) )
Nem csak az iskolák szűntek meg sok faluban és községben, hanem a templomaink is összedőltek, ilyen például a pókafalvi romtemplom, és a borbereki templom, amely hajó és hívek nélkül maradt.
A szerzőt szomorú látvány fogadta Verespatakon is , ahonnan a kanadai cég valósággal elűzte a falusiakat.
A könyvben olvashatunk a román történelmi hamisításokról is például a Törcsvári kastély és Vajdahunyadon a Hunyadiak híres vára
Habár rengeteg olyan dologról olvasunk, ami elszomorít, de a riportkönyv végső kicsengése mégsem borulátó. Azt sugallja,hogy ez a folyamat megállítható, ha olyan lelkes magyarok cselekszenek, akik nem akarják, hogy Erdély számunkra véglegesen elvesszen.
A könyvbemutatón telt ház volt a Habitus könyvesbolt előadótermében. Eljöttek a szolnoki vendégek is, a diákok, akik a Hungarikum Napok megnyító ünnepségén gyönyörű táncösszeállítást mutattak be, és felnőttek is, akik Szolnok városát képviselték.
Szucher Ervin újságíró , a kitűnő könyv szerzője válaszolt az általam feltett kérdésekre. E kérdések közül megemlítek néhányat: Mi késztette arra az újságírót, hogy a szórványokkal foglalkozzom ? Mi a véleménye a magyar fiatalok elvándorlásáról ? Milyen szerepük van a történelmi egyházaknak a nemzeti önazonosságunk megőrzésében ? Milyennek látja a szerző az erdélyi magyarság jövőjét? Különösen tanulságos volt Szucher Ervin véleménye azokról, akik Magyarországra távoznak, s onnan üzennek nekünk, s kioktatnak arról, hogy hogyan kell Romániában, illetve Erdélyben helytállnunk és küzdenünk a kultúránk fennmaradásáért.
A könyvismertetés sikerét az is bizonyítja, hogy nagyon sokan megvásárolták a könyvet. Azok pedig, akik a riportkönyvben szerepeltek, ajándékban kaptak egy példányt a szerző ajánlásával. Végül szeretnék köszönetet mondani Szucher Ervinnek, amiért elhozta városunkba ezt a gondolatébresztő , értékes művet.
Nagyszeben,2016 augusztus 10. Józsa Benjámin
