A kinyujtottésvisszahúzottkéz

ReményikSándor

 

Lucian Blaga, erdélyirománköltőnek
abbólazalkalomból, hogy “Zamolxe”
címűdrámaikölteményét a kolozsvári
Magyar Színházmagyarulbemutatta.

Régrebesgetik, hogy a lelkedarca
Alelkemarcáhozhasonlatos.
Költészetedtitok-tükrében
Tegnapmegláttalak:
Igaz.

A rengetegkétellenkezővégén
Lakoztunk, Temegén.
Egymásrólaztsemtudtuk, hogyvagyunk.
Mint kősziklákálltunk: énitt, Teott.
S az. erdőzúgása, s azégzengése
Belőlünkmégisegyvisszhangotcsalt.

Kinyujtanám most feléd a kezem.
Ésmégsenyujtomki.
Feketeerdő van közöttünk,
Keserűárok van közöttünk,
Ledöntöttszobrok, elnémultharangok
Kísértenekközöttünk.

Tudom: Temindezekrőlnemtehetsz.
De hordozod a “győztes” végzetét,
Amintazelbukottéthordomén.

Kolozsvár, 1924 március