„ M A R O K N Y I S Z É K E L Y P O R L I K , M I N T A S Z I K L A „
Egy falujából elvándorolt székely rendhagyó útinaplója
Íródott az Úr 2016. esztendejében ,augusztus hónap elején
Ezön a nyáron sokat keringék a „ vadvirágos Erdővidékön,,Háromszék és Hargita mögyékben,ott ahol többnyire székelyek laknak. Erről szeretnék bészámolni ,mégpediglen úgy, hogy a székelyek es megércsék.Erősen kéváncsi vótam arra,hogy a hírös Székely himnusz kitalálójának igaza vót-e az első Világégés után, amikor azt írta vót,hogy a „ maroknyi székely porlik, mint a szikla „ Ezér mentem vala Erdővidékre , amelyik Háromszék mögye nyugati felin található.Mét nem írék Kovászna mögyét ? Azér met ez olyan lenne,mintha Szeben mögyét Vízakna, vagy Bázna mögyének hínók.Bé kell vallanom ,hogy a zsönge gyerkőckoromot az erdővidéki Bibarcfalván tőtém, amiglen bé nem íratának a szüleim a sepsiszentgyörgyi Széköly Mikó Kollégiumba.
A szászok hírös várossából Szebenből indulánk egy fürge mikróbuszval,amelyik mán a gyárba kékre vót pigálva.Annak az ajtaját soha nem tudám rendesen bécsukni,hol igen lanyhán lökém meg,hol úgy bécsapám, hogy szinte szétmene az egész jármű.Erős gondot okozott a biztonsági pántlika békapcsolása es,met vagy nem kaptam meg elég hamar azt a likat,ahova bé kéne dugni a vasdarabot ,vagy úgy megszoríta az a vacak pánt,hogy majdnem megnyivaszta. Brassó felé indulánk,elég jónak nevezhető úton,de annyi automobil száguldott minden irányba,hogy asse tuttam,hogy melyiket bámujjam. Arra gondolék,hogy amikor 1968-ba egy ócska robogóval Bibarcfalvára cammogék, Fogaras váráig két teherautóval ( A világhírű Steagu Rosu gyárbúl ) s tíz csordával találkozék,no még egy Pobeda es elkerült vót Egy jámbor milicista megállíta Fogarason,de szinte elütém ,met akkor még nem tudám rendösön lefékezni a paripát.Arra es gondolám, hogy milyen bódogok vótunk akkor,amikor a szeretett Román Munkáspártunk Sztálinvárosnak nevezé Brassót.A sok székely főldmíves mosolyogva tolakodott bé a kollektív gazdaságba,met azt hivé, hogy mán többé soha nem kell dógozni,es mindenki olyan gazdag lészen, mint Rokefeller bácsi s a rokonsága.Később a kollektivista élmunkások egy parányit csalódának, olyan szegényök levének,mint a templom egere.A templomot nem kéne említenem, met akkor kihírdeték, hogy felszámolták az istent,s minden szentet,s nincs szükség templomra,csak fekete autóra,börtönre s négyévenként egy –egy pártkongresszusra.Ettől eltekintve ,nagyon bóldog vót az egész munkásosztály meg a paraszcság es,met tömörült az egyetlen párt köré .Azt es rebesgeték akkor,hogy mán nem fognak több ágyat gyártani Romániában, met az osztályellernség ( akkor olyasmi vót, mint most a PSZD ) nem alszik, a nép éjjel-nappal mind nagyobb lelkesedésvel dógozik, s a Párt pedig éberen őrködik.
Feketehalomnitt a sztalinvárosí útról barra térénk, de előbb a motorba tőtöttek néhány liter motorinát csekély 200 lejér.Montuk es a benzinkút kezelőjinek, hogy annyira olcsó mán az üzemanyag,hogy az csupa röhej !.Kértük es, intézze el, hogy valamivel drágiccsák a benzin meg a motorina árát,met hanem a tulajdonosok éhen fognak halni hamarosan.Azt es hallám a benzinkútnitt,hogy rengeteg sefer panaszkodott az olcsó üzemanyag árak mián,de senki nem orvosolta ezt a nagy bajt.
Magyorós falu nevin csudálkozék, mert ott mogyorót nem lehet szedni sehul, még mogyoró bokrot se láték.Szerencsére a falusi bodegába kapánk egy zacskó mogyorót ,megpergelve és irdatlanul megsózva.Mű gyerkőckorunkba sok mogyorót szettünk Bibarcon a Bükk alatt,de a nem vót megsózva.Most a rengeteg medve mián ott senki nem mer mogyorót szedni, de még banánt se Magyoróst elhagyván szerencsésön áthalattunk a vasúton,de utána erősen megijettem.A régi fahíd olyan rozoga vala,hogy azt hivém, meg fogunk feredni az Oltba fürdőgagya nékül,pedig én úszni se tudok, csk a vízaknai sós vízbe,met abba nem lehet elsüllyedni.
Minek utánna élve átjutánk a hitvány hídon,.minden faluba eszembe juta valamelyik hírös embőr, igy Nagyajtán Kriza János népdalgyűjtő, és Bartha Lajos zenész /( jó barátom vala,amíg Szebembe lakának ) A „ vadvirágos erdővidék „ éppeg Kriza Jánostól származa Ha most élne a teheccséges pap, akkor aztot írtná, hogy.:” Műanyaghulladékos Erdővidék „..Ő nem ösmerte személyösön Bartha Lajost,met mán rég meghótt. Bölönbe pedig Bölöni Farkas Sándor utazóra gondolék.Miklósvárt megcsodálám a Kálnoky grófoktól elvett kertet,ami mostanság Barót város tulajdona ( azt nem tom, hogy métt ? ) Köpecen az jutott eszömbe,hogy ott az én süvölvény koromba még bányásztak vala barnaszenet. Jártam es akkor a tanyíttó úrral az egyik irtó hosszú és setét bányába.( Eléggé reszketék a főd alatt,de élve megúsztam ezt es )Amikor Barót felé fordultunk, a Keresztút mellett megnezém a Gábor Áron és a székely hovédek emlékére állított óriási sziklát.Hogy es tutták oda szállítani- ? gondolám.Erről az emlékműről néhány éve a böcsületes cigányok elvivék a sárgaréz táblát,gondolom azér,hogy még nagyobbat szerejjenek fel hellyibe,ami sajnos elmaratt.Ezeket a munkamániás cigányokot most romáknak nevezik.A mi kedves romáinkot annyira szeretik a taljánok, hogy még a fővárosukat es róluk nevezék el Rómának hajdan, sok évszázaddal ezelőtt.Azér nincsen ékezet a roma o-ján, met a számittómasinánál a nem számít.Eszt az informatikus prezsbiter barátomtúl tudom. Baróton Baróti Szabó Dávidra gondolék, aki kitalálá vót, hogy magyarul es lehetséges hexamétert írni.( Hogy a mi a hexaméter,azt nem tom, met nekem csak közönséges méterem vagyon ,hexa nékül), Ez a faluszerű város arról vót hírös,hogy fáin polgári iskolája vala az 1948-as Oskolaügyi reformig,amikor nagyon béfellegzett nekie,met bányai ipari liceummá vedle .Azt hivém, hogy Baróton újrakezdék a bányászatot, met az utak fel valának túrva.Egy részeg atyafi felvilágosíta .:” Mán csekély tíz éve a kanális s a vízvezetéket csinájják irtó nagy szorgalomval.” A központba ágáló Fényes vendéglő egyszerű kocsma leve,ahol a munkanélküliek hasznosan kőtik el a segéjt, mégpediglen úgy,hogy a család abbúl ne lásson egy fityinget se. Métt is kéne pénz a fejérnépnek, hiszen úgy se tudná elköteni Azt es hallám, hogy ebbe a városba jó kenyeret és kalácsot lehet kapni.Régön münk kalácsot nem evénk mijesnapokon, csak a sátoros ünnepeken, úgy mint május elsején, augusztus 23-án, és november 7-én.Az utóbbi arról vót hírös, hogy a Nagy Októberi Szocialista Foradalomra emlékeztetett vala,ami novemberbe vót .(Ezt sem akkor,se most nem értem )
Amidőn elhaladánk a baróti kórház mellett az ötlött az eszömbe,hogy mennyi hírös rományiai doktor kéré a Zegésségügyi miniszter úrtól, hogy ebbe a kórházba dógozhassék,de kevésnek adák meg eszt a lehetőséget .Innét nem mene el egy szál ovos se mostanába, se Magyarba ,se Némötbe se Francba.A betegek olyan bódogok, mintha mán a Mennyországba vónának.Erre vonatkozólag kapnak egy pici segítségöt a személyzet mindenik tagjátúl.
Azt es hallám, hogy a városi Muzejomba mán dinószauruszok es vannak de nem kitömve ,hanem csontok formájába.( de azok se épek ,egy-egy darabka hiányzik belőlik. )
Mikor felmenénk a Profi szuperüzletbe (,ami elég kicsire sikeredett, de az es elégséges Barótnak, ) ,megpillantám a Polgármesteri Hivatal fáin épületét.Elérzékenyülve s hálával gondolék az utóbbi tíz év baróti polgármestereire, amiért olyan nagy gondoskodásval törekedének a bibarcfalvi Feredő felújítására. Az is óriási érdemük, hogy nem bántották azokat,akik szétrombolák és ellopák a Feredő minden mozgatható tárgyát. Ezzel es kifejezték aztot, hogy tiszteletbe tarcsák az emberi jógokot !.Azért is hálások lehetünk ezeknek a kedves polgármestereknek, met nem bántották a növényeket sem, hiszen a burjány két méteresre megnőhetett a néhai feredő területén. Most a legügyesbb ifiú bibarcfalvi székölyök erős bátorságval ugornak belé a romokba heverő medence koszos és fertőző vizébe Ez mán olimpiai tejjesítmény. !.Gondolám, hogy a tavaj felavatott baróti feredőnek es ez lesz a sorsa ,mint a bibarcfalvi,sokkal öregebb tesvérének.
Barót felső végibe egy olyan modern benzinkút virít,hogy még az ámérikaiak es megirigyelnék.Miután elhaladánk a hírös Lőrinc-csatorna mellett ( Amellyel Bibarcfalva kb.15 hektár szántót veszíte el az 1970-es bódog évekbe ) megpillantám a Borvíztőtő gyárot,amelyik mán elnyelte Bibarcfalva alsó végén levő egyházi szántófődet es.
Ebbe a faluba fáin uccanévtáblákot láték, amelyeket a süldő gyermekök festöttek. Az út elég tűrhető, de a 22 éve csinált járdán az üdős széköly könnyen kitörheti a lábait, no meg a nyakcsigolyáját es.
..Ahajt sok szép dogot,s embört es láték, gondozott portákat,serény embörököt,de sajnos megneztem temérdek elhanyagolt bennvalót és oskolát es A bibarcfalvi oskola eleje valamivel csinosabb, mint a hátujja,de erőssen kévánja a meszet meg a vakolatot,de elég keveset és ritkán adnak eszt nekie.Eszembe juta az es,hogy a második Világégés korába .s még azután es Szabó Laci bá minden nyáron ,kívül es belől es lemeszelé az oskolát. Vajon akkor honnét a francból vót arra pengő, majd a romány világba lej,.pedig akkor nem jövének a hollandok, hogy a székölyök helyett csinosiccsák az iskolát.Csak az oroszok jövének, de azok nem törőttek a falu oskolájával, inkább a pálinkát és az eleséget keresék.Méges nagy érdemik, hogy elhozák hezzánk is a mindenki átal óhajtott szocializmust, sőt még a kommunizmussal is megajándékozának
.Higgyétök el neköm, hogy a széköly zászló lengetése és a himnusz gyakori éneklése nem helyettesítti a böcsületes munkát.! A templomok s az új ravatalozó házaikók szépen virítanak Erdővidékön, de rengeteg a buriány és a gaz a mezőn, az erdőben, de még a családi házak környékén es. Igen sok a hitvány út ,sok az eldobott szemét A Fenyő,amit a Milleneom tiszteletére ültetének az eleink, olyan,mint a csatatér, kidőlt fenyőfák,műanyag hulladékok, az építéskor feleslegessé váló vakolat és tégladarabok Sok olyan fát es kivágának, amelyiknek a gyökere s a törzse ép vót.,nem korhadott.
Gyermekkoromba a bibarcfalvi csordába annyi teheny, bornyú és kecske vót,hogy este egy óráig ballagtak, amíg minden állat hazatalála.Most erősen kicsike a csorda,s a tehenek es búskomorok Lehet,hogy depresszijóba esének.Attól félnek, hogy őket is elaggyák a gazdák hamarosan, met a baróti Profi szupermarkettbe lehet dobozos téjt venni, s az a vizet es helyettesitti.
Neztem a határt es ,sajnos sok főd nincs megmívelve, met a fijatalok elmentek munkát keresni,s az öregek mán nem bírják a munkát.Egyesek Magyarba menének, ahol leolájozták őkelméket.Mások Spanyolba szedik az epret.Ismérek olyan biológust,aki aggastyánokra vigyáz Osztrákba.,s olyan informatikust,aki uccát seper Londonba.Többen Kanadába kőtöztek ki véglegesön, azér olyan közel, hogy látogathassák meg hetente kétszer,ha kell az otthon maradott öreg ,s beteg szülőkőt
. Akarék a Bükkbe es menni,de az egyik nyócvan éves ifiú barátom felvilágosíta : annyi ott a medve,hogy télvíz üdején még a faluba es béjönnek.Gyönyörköttem a tejjesen lekoppasztott ( fa és bokor nélküli ) temetőbe,s főleg az új ,fáin Ravatalozó házikóba.Elképzeltem,hogy a vén harcostársaim hogy kévánkoznak ebbe a szép házba,s onnét a Mennyországba, vagy a pokolba.
.Bibarcon hallám, hogy Szeredába valami Csont nevű atyafi mutogassa a képeit.Később tudám meg,hogy az illető Csontváry, de mán régön nem él.Mektuttam,hogy a kiállítás a Mikó várba van.Én eddégelé csak a Mikó kollégyumról hallák egyet-mást.Azt sem értöttem,hogy mit vár Mikó,de egy atyafi felvilágosíta : Mikó a túristákat várja.Én nem tudám, hogy mi fán terem a túrista,met náluk csak fodbalisták meg kommunisták vótak.Egy fotbalistát látám es Baróton,de az nem az Európai Ligába jáccadozott,hanem a bodosi húszadik ligába.Nálunkfelé már nincs kommunista egy szál se,de az egyiknek a fattya valami képet visel Bukaresibe,csekély 5000 euróért.Hát ez fáin dolog, én es szeretnék a helyibe lenni ,de nekem nem vótak kommunista rokonyaim.Früstök után indulánk Szeredába,miután megevénk egy oldal szalonnát hagymáva,,és megivánk egy liternyi feketét,valami Jakab fajtából, ejsze jakobsz vót., három fertály monopol pályinkát éhgyomorra.Rengeteg rozoga Dácsiával találkozánk,azok úgy püffögtek,mid a régi, sztalinvárosi traktor, s úgy ereszték a füstöt, mint papó, amikor a második Világégés után rossz dohányt teve a pipájába.Mű nem Dácsijával, hanem egy serény mikrobuszval utazánk,amelyik még a némöt gyárba kékre vót pingálva ,Azt értém ,hogy busz,de mijért mikró ( Habar n-am !Ezt a romány kifejezést a katonaságnitt tanulám Buzauba. ) A Hatodon olyan kacskaringós vót az út,hogy szinte mőglátám azt a kevés elemózsiát és monopolt,amit elfogyasztánk früstökre.Tusnádferedőnél a Csiki medence olyan szűk vala,mint nannyó rokolyája.Monta es papó,hogy nannyó amióta vén lett, úgy meghízótt, mint a süldőnk Karácsony előtt.A csíki falukba keves széköly zászlót lengetett a szél, de emiatt nem szomorkodám, met temérdek jól megmívelt szántófődet láték, s a porták is rendesek vótak Több helyütt látám, amint vitték a borvizet,s a mű kis falunkra gondolék,met ott es jó borvíz iható.,amelyik sok vasat tartalmaz.Attól sárgulnak meg az évegek.Ezér nevezik a bibarcfalviakot rozsdás belűeknek.
.Eccer,egy fertáj óra múlva bétérénk egy hitvány faluba, s,annak irtózatoson rázós és göröngyös úttya vót,biztosan ott sokszor dalolták a hírös Székőly himnuszt.Erőssen csudálkozék, amikor megtudám, hogy e mán Csíkszereda..Székőly paraszti eszömmel arra gondolék, hogy Székölyudvarhely pereme egészen más, pediglen az csak municsipum, nem Centru de judet, ahogy egy romány embör mondotta vót.
.Szereda középpontyába sok érdekes és vicces firmát láttam vót,de nem tudtam jól kibetűzni, met otthon felejtém az okulárémat.Végre megpillantám a hírös Mikó várat,amelyik éppeg münköt várt.A vár mellet valami lagzi lehetett.A süldő fejérnépek igen rövid rokolyába vótak, nem es mertem azokat bámulni,met az unokám megszidott vóna..A leánykák a nyakkendős legénkékkel valamit motyogának, de olyan nyelven, amit én nem érték Azután bémenének egy hagymakupolás templomba. Láttuk a Makovetz Imre tervei szerint épült templomot es a központba,s arra gondolék, hogy a vélem egyidős építészt 2007-ben megismerém Szebenbe.Sajnos mán nem él ez a hírös embör.
.A Múzejom béjáratánál egy szemrevaló,gömbölyded menyecske atta a jegyeket.Én a két felnőttér,egy gyerökér s egy vén emberér ( ez en valék ) csekély 50 leit fizeték, montam es ,hogy igen ocsó,de nem akartak több lóvét elvenni.Sok szobába vótak Csontváry képek, emberi ábrázatok, egy árva cédrusfa ( én ilyet még nem láttam sehunn ) vihar a Hortobágyon,,vízesés, cifra paloták és hitvány házikók.A termek padlója irtózatoson nyikorgott,amikor rájuk lépék.Gondolám, hogy ez is a művészi élményhez tartoza.A túristák egy műanyag dobozkát tartának a képek fele ,es irtózatosan kattogtatának,:Később tuttam meg,hogy ezek mobillal fényképetek.Erösen csudálkozék, met nálunk es van mobil, de azzal a vénasszonyok pletykájják a szomszéggyaikot.Mindenik képnél egy menyecske,vagy úrfi álla,gondolám azér,hogy őrizzék, pedig nem láték egy szál migránst,sőt tenoristák sem valának.Itt ejsze eltévesztém, teroristákat akartam írni Kifelé menet tuttam meg,hogy éppen akkor zajla a csíki Dzsessz koncert ,vagyis fesztivál.Sok hírös bandát láttam, az Ólommadarat,amelyik nem tuda repülni,de zenélni sem, a Kék nyúlat,amilyent még sehul se láték, egy Triót,amelybe hárman trombitáltak,s ketten veszettül doboltak A műsorfüzetbe említék Szőke Nikolettát a HÚ-ból.Nem tuttam,hogy mi az a HÚ,lehet ,hogy a hijura gondolának, ami nálunk padlás.Hallgatám ezt a furcsa zenét,s arra gondolék, hogy nekőm sokkal jobban tetszött az,amit a néhai bibarcfalvi banda húzott a Kultúrba, s mindenki csárdást táncolt ,nem holmi bohóc rángatózást.Hazafelé menet eszömbe jutott,hogy amikor a csíki bálokba a legényök vereködnek, a banda rázendít az Árpád apánk ,ne félcsd ősi nemzeted kezdetű nótára, a vitéz legények azonnal félbehaggyák a verekedést ,s kezdenek csárdást táncolni a leánkákval.Estefelé ,visszafelé menet, meglátogatánk a Szent Anna tavát es, Az erdészruhás őrök azt ígérték, hogy fogunk látni medvét,miután attunk nekik pénzet.Sajnos,csak egy plakáton látánk rajzolt medvét,de az nem harapa meg senkit se Szerettem vóna azoktól a hazudós őröktől visszakérni a pénzt,de szégyöllöttem ezzel zavarni azokot..Ejsze el es érköztem a béászámoló végihez az Isten segedelmével.
Lehet,hgy rövidebben es megírhattam vóna azt,ami a begyembe vót..Sokan únalmasnak fogjátok találni eztet a szószaporító Bészámolót , s aztot gondojjátok , hogy írás helyett hasznosabb lett vóna fát vágni,vagy kitépni a sok búriányt a bibarcfalvi feredő udvarából. .De valakinek írni is kéne,hogy tikteket szórakoztasson, s bátran kimongya,ami a szívét erőssen nyomkoggya. Töredelmesen bévallom nektek, hogy ősszvekeverém az erővidéki. a csíki és a szitáskeresztúri székőly tájszóllásokat.Talány a helyösírásom nem eléggé tökéletes,met gyakran hiányzék az oskolából, amikor az okosabbak a helyös beszédöt és írást tanulák.
A bészámoló elején azt kérdezém, hogy vajjon napjainkba érvényes-e hogy a „ Maroknyi székely porlik mint a szikla „Erre csak azt válaszolhatom a nyári élmények szerint,hogy valóban gyorsan fogyunk, de még vagyunk annyian, hogy bébizonyiccsuk. „ Érdemes székelynek születni, es ragaszkodni a fődünkhez,s a drága anyanyelvünkhez.S ha így élünk,akkor nem fog egésszen elporladni a mű székely népünk.
Nagyszeben,2016 augusztus 5. Józsa Beniámin
